Egy másik bejegyzésünkben kiszámoltuk, hogy egy középkategóriás autó havonta kb 100 000 Ft-ba kerül még akkor is, ha úgy tűnik, hogy saját tulajdonunkat teljesen ingyen használhatjuk. Elmehetünk vele ingyen bevásárolni, vagy ingyenesen el is utazhatunk vele. Sőt számos céges ügyet is ingyen intézhetünk a segítségével. Vagy mégsem? Az autót 2-3 év múlva az eredeti ár töredékéért tudjuk eladni, annak ellenére, hogy vettünk gumikat, hordtuk az autót szervizbe, és egy csomó pénzt ráköltöttünk.

Tényleg lehetséges volna, hogy az az autó, ami kint áll a háza előtt az havi 100 000 Ft-jába kerül? Ha azt gondolja ingyen van, sajnos az egy optikai csalódás. Az autó értéke a vásárlás pillanatától kezdve napi 2000-3000 Ft-ot csökken, nagy valószínűséggel annyiért, amennyiért megvette, már nem fogja tudni eladni. Folyton nyeli a pénzt, van mikor csak 10-20 e Ft-okat, és van, amikor 50-100 e Ft-ot kell letenni, hogy minden rendben legyen.

Ráadásul a fenti kalkulációban a benzin, kisebb károk, balesetek, és egy esetleges hitel kamata benne sincsen!

Sokan vágynak arra, hogy autó bérlés helyett legyen egyszer egy második kocsijuk

Ma már mindenkinek van legalább egy autója, és a legtöbben arra vágynak, hogy legyen egy második is, hogy ne kelljen autót bérelni. Mintha az autóbérlés valami rossz dolog lenne, vagy valami adó, amit meg kell fizetni. Ezzel ellentétben autót vásárolni az maga a csoda, az ingyenesség. A haszon, és a profit kulcsa.

Ez a fajta logika sok vállalkozót visz csődbe. Mert mindig mindent birtokolni akarunk, és az önfenntartásnak az az illúziója jelenik meg, hogy ami az enyém, az a biztos, és így fogom tudni a dolgokat a leghatékonyabban megoldani. Nem látjuk át a birtoklás, és a bérlés közötti különbségeket.

“Miután ezt kiszámoltam, rájöttem, hogy soha nem veszek második autót”

Gábort a felesége sokat piszkálta, hogy két autóra van szükségük, egy neki, egy Gábornak. Ismerős a történet. Ha lenne egy második autójuk, az persze egy komolyabb üzleti autó lenne – az lenne Gáboré, a felesége pedig eljárna a családi Ford-jukkal.

Kiszámoltuk tehát, hogy mennyibe kerülne Gábornak egy üzleti autót birtokolni. Szembenéztünk vele, hogy mennyi lenne a fenntartása, mennyi lenne a hitel, és várhatóan 2 év múlva mennyit veszít az értékéből. Azt is felmértük, hogyha Gábor vesz egy ilyen üzleti autót, még az nem fogja kielégíteni a család minden igényét. Kijött, hogy havi 150 000 Ft lenne, tehát egy év alatt kb 1,8 millió forintba kerülne Gábornak ez a történet.

Milyen lehetőségeket rejt egy hosszútávú bérlés?

Nem is kell olyan nagyot ugrani! Már a rövidtávú, tehát havi bérlés is nagy átlagban mindössze 10-30%-kal magasabb, mint az autó általunk levezetett önköltségi ára, amit persze nagyban befolyásol a futamidő! Ezt persze típusonként is ki lehet számolni, de biztos, hogy nem 5 x – 10 x akkora, mint azt legtöbben gondolják.

Ha bérelt autónk van második autó helyett:

  • Azokra a hónapokra, amikor előre látjuk, hogy nem használjuk, nem béreljük az autót
  • Lehetőség van akár 2 havonta más autót bérelni
  • Mindig olyan kategóriájú autót bérelhet, ami az aktuális cash-flow-nkba belefér
  • Ha az autónak bármi baja történik, azonnal másikat kap helyette, az autó gondozásával nem kell időt töltenie

A bérleti szerződések kondíciói természetesen változnak, így vannak rugalmasabb, és kevésbé rugalmas szerződések, de el tudja Ön képzelni, hogy milyen az a változatosság, és szabadság, hogy ha szeretne, akkor mindig más kocsival járhat, mindig új kocsival járhat, sőt, ha akar, akkor nem bérel autót?

Ami Amerikában már 20 éve bevett gyakorlat, az ma ér el hozzánk

Amerikában már rájöttek, hogy bérlés, és a hitel valahol egy tőről fakad. Fogyasztóként azonban sokkal nagyobb szabadságot teremt, ha bérlünk valamit, mint akkor ha hitelt veszünk fel rá! Arra jöttek rá az amerikaiak, hogy nem éri meg saját magukat röghöz kötni semmilyen hitelszerződéssel, hanem mindent bérelni kell. Mikor a kontinens egyik végében bérelnek házat, mikor a másikban. Nem vesznek mosógépet, hanem mosodába járnak, és nem csak az második, hanem az első számú autó is sok családnál bérelt kocsi.

Ennek hátterében egy érdekes gondolkodási különbség áll: az amerikaiak úgy gondolják, hogy mindig olyan élet színvonalon kell élni, amennyi az adott havi keresetükből megengedhető! Ha van egy jobb évük, nagyobb házba költöznek, majd amikor kevesebb fizetést kapnak, akkor visszalépnek egyet. Ez magyar gondolkodással szinte elképzelhetetlen. Mi magyarok, úgy gondolkodunk, hogy az élet egy folyamatos építkezés, ezért egyre feljebb, és feljebb kell jussunk, folyton építkezni, megtakarítani. Ezzel a logikával az életszínvonalbeli visszalépés szinte elképzelhetetlen.

Ha a jövőben megengedné magának azt a szabadságot, hogy néha visszalépjen, vagy hogy néha leengedjen, akkor erősen javasolt megfontolnia autóvásárlás helyett a hosszútávú autóbérlés lehetőségét, mert ha egyszer autó vásárlás mellett kötelezte el magát, onnan visszalépés, pihenő, vagy szabadság nincs többé!